Alkoholizmus: 2 + 2 tanács, hogy tudd, mikor van baj, és mit tegyél

„Az az alkoholista, aki többet iszik, mint én, és már reggel ivással kezdi” – mondják sokan.

Ha alkoholfogyasztásról van szó, az emberek egy részének bizony megvan a saját kis mércéje, amely alapján előszeretettel „diagnosztizál” másokat. A véleményüket pedig főleg a rendszeresen elfogyasztott ital mennyiségére alapozzák. Emellett hajlamosak ragaszkodni az alkoholizmus meg az alkoholista szavakhoz, és csak ritkán mondanak például olyat, hogy problémás ivó, nagyivó, rohamivó, alkoholbeteg, alkoholfüggő .

De vajon mit érdemes tenned, ha te magad egy kicsit árnyaltabb képet szeretnél kapni arról, hogy a saját alkoholfogyasztási szokásaid kockázatosak-e, vagy sem?

Az első lépést tulajdonképpen már azzal megtetted, hogy egyáltalán elkezdtél figyelmet fordítani az alkohollal való kapcsolatodra:

• Lehet, hogy csak az tűnt fel, hogy nem telik el nap alkoholos ital nélkül.
• Lehet, hogy azt vetted észre: ha stressz van, akkor ivás van.
• Az is lehet, hogy bizonyos egészségi, lelki, kapcsolati vagy anyagi problémáid hátterében az alkoholt véled felfedezni.

Bármi legyen is az oka annak, hogy foglalkoztatnak téged az alkoholfogyasztási szokásaiddal kapcsolatos kérdések, az alábbi 2 + 2 tanácsot érdemes megszívlelned.

1. tanács: Ezeket kérdezd!

Ha gyorsan (szakember segítsége nélkül) szeretnél választ kapni arra a kérdésre, hogy az alkoholproblémád betegségnek tekinthető-e, akkor abban akár egy kis önvizsgálat is segíthet.

Tekints vissza az elmúlt egy évedre, és tedd fel magadnak az alábbi kérdéseket.

Előfordult-e bármikor is, hogy a tervezettnél több alkoholt fogyasztottam, vagy a szándékoltnál tartósabban volt rám jellemző az italfogyasztás?

Többször is sikertelennek bizonyultak-e az italfogyasztásom mennyiségének csökkentésével kapcsolatos próbálkozásaim, illetve a fogyasztással való teljes leállásra irányuló törekvéseim?

Sok időt töltöttem-e alkoholfogyasztással vagy az ivás következményeinek kezelésével?

Éreztem-e olyan erős késztetést az ivásra, hogy közben semmi másra nem tudtam gondolni?

Gyakran tapasztaltam-e olyat, hogy az ivás – vagy az ivás okozta rosszullét – miatt nem voltam képes ellátni az otthoni teendőimet; nem tudtam gondoskodni a családomról; vagy problémáim adódtak a munkahelyemen vagy az iskolában?

Jellemző volt-e, hogy annak ellenére ittam, hogy az ivás gondokat okozott a családi és a baráti kapcsolataimban?

Az ivás miatt kevesebb időt fordítottam-e olyan tevékenységekre, illetve teljesen felhagytam-e olyan tevékenységekkel, amelyek korábban érdekeltek, fontosak voltam számomra, vagy örömet okoztak nekem?

Előfordult-e velem többször, hogy ivás közben vagy után olyan helyzetbe kerültem, amelyben jelentős volt a különféle ártalmak vagy sérülések kockázata (pl. autóvezetéssel, gépüzemeltetéssel vagy épp a szexuális élettel összefüggésben)?

Volt-e rá példa, hogy annak ellenére folytattam az ivást, hogy a hatására depressziós lettem; elfogott a szorongás; súlyosbodott valamilyen már meglévő betegségem; vagy akár emlékezetkiesést tapasztaltam?

Tapasztaltam-e olyat, hogy sokkal többet kellett innom, mint korábban, ahhoz, hogy elérjem a kívánt hatást; vagy a megszokott mennyiségben fogyasztott ital már nem fejtette ki azt a hatást, amelyet régebben?

Voltak-e bármikor az alkohol hatásának elmúlásakor jelentkező elvonási tüneteim (például alvásproblémák, remegés, nyugtalanság, hányinger, izzadás, szapora szívverés, epilepsziás roham vagy hallucinációk formájában)?

Ezek a kérdések a DSM-5 diagnosztikai osztályozási rendszer részét képezik. A válaszaid nyomán ugyanakkor te magad is megállapíthatod, hogy esetedben mennyire tekinthető súlyosnak az a probléma, amelyet a szakemberek egyébként – az alkoholizmus vagy az alkoholfüggőség szavak helyett – ma már jellemzően az alkoholhasználati zavar kifejezéssel illetnek.

• Ha legalább 2-3 kérdésre igennel válaszoltál, akkor esetedben enyhe alkoholhasználati zavar feltételezhető.
• Ha legalább 4-5 kérdésre igennel válaszoltál, akkor esetedben közepes mértékű alkoholhasználati zavar feltételezhető.
• Ha 6 vagy több kérdésre igennel válaszoltál, akkor esetedben súlyos alkoholhasználati zavar feltételezhető.

Bár ezek a kérdések sokat segíthetnek a tisztánlátásban, természetesen nem egyenértékűek azokkal a módszerekkel, amelyeket az orvosok alkalmaznak, amikor valamilyen fizikai panasszal fordulunk hozzájuk. A DSM-5 nem egy vérvétel vagy egy ultrahang, sőt nem is egy vérnyomásmérő vagy egy szobamérleg…

2. tanács: Ha nem tudod, mi az alkoholfüggőség, így számolj!

Ragaszkodsz ahhoz, hogy az általad elfogyasztott alkohol mennyisége alapján próbáld megállapítani, hogy kockázatosnak vagy problémásnak tekinthetőek-e az alkoholfogyasztási szokásaid? Csakis rajtad múlik, hogy nehéz vagy könnyű feladat elé állítod magad…

Két lehetőséged van:

• Dönthetsz úgy, hogy rendszeresen méricskélsz és naplózol, majd az elmúlt évtizedekben született hazai és nemzetközi tanulmányok és ajánlások tömkelegét felkutatva, kalkulálsz magadnak valamit…
• Megkönnyítheted a dolgodat azzal, hogy elfogadod az Amerikai Egyesült Államokban a 2020 és 2025 közötti időszakra vonatkozóan közétett hivatalos táplálkozási ajánlásokat. Ezek értelmében mind a férfiak, mind a nők esetében legfeljebb a napi egyetlen adag ital elfogyasztása tekinthető alacsony kockázatú alkoholfogyasztásnak.

És hogy mi számít 1 adagnak?

Például:

• 1 pohár (3,3 dl) sör
• 1 pohár (1,4 dl) bor
• 1 kupica (3-4 cl) rövidital

+ 1. tanács: Ha nem tudod, mi az alkoholizmus, ezeket kérdezd!

Ha bármilyen okból arra a megállapításra jutsz, hogy súlyos hatással van az életedre az alkohol, akkor se minősítsd magad „alkoholistának”. A problémád kezelése és megoldása szempontjából ugyanis célravezetőbb, ha önmagad megbélyegzése helyett inkább alkoholhasználati zavarként tekintesz arra, amivel esetleg szembesülsz.

Alkoholizmus, alkoholfüggőség, alkoholfogyasztási zavar, alkoholhasználati zavar… Bárhogy nevezed is a betegséget, amellyel esetleg diagnosztizál a szakember, akkor sem szabad hagynod, hogy a betegségtudat az életedben túlságosan nagy teret nyerjen. Elég, ha pont annyira tartod magad szenvedélybetegnek, amennyi ahhoz kell, hogy a felépülésed érdekében konkrét lépéseket tegyél.

+ 2. tanács: Ha nem tudod, mi az alkoholizmus, így számolj!

Az alkoholhasználati zavar kialakulásához éveken át tartó rendszeres alkoholfogyasztáson keresztül vezet az út. Senki sem egyik napról a másikra kerül az alkoholfüggőség csapdájába.

A csapdából való kijutáshoz pedig megfelelő döntések szükségesek:

1. Dönts arról, hogy milyen szerepet szánsz az alkoholnak az életedben!
2. Dönts arról, hogy a célod érdekében hajlandó vagy-e változtatni a szokásaidon!
3. Dönts arról, hogy hogyan változtatsz a szokásaidon!

És ami a legfontosabb: ha a testi és/vagy lelki egészségi állapotod indokolja, akkor feltétlenül keress fel szakembert!

Ha pedig már a felépülés a célod, illetve ténylegesen a leszokás útjára léptél, és tudni szeretnéd, hol is tartasz, akkor az Optima Teszt segíthet.